Hétfő történelmi nap volt,ugyanis megejtettem első könycseppjeimet,itt Németországban.:D Bár ők nagyon akarták,nem mentem el a nyelvsuliba,nulla életkedvem volt.Sétáltam egyet,boltoltam,rossmanoztam.Világ vége hangulatom volt,nem voltam egy kedves jelenség az utcákon. Nem tudom megmagyarázni mi bajom volt,a nyelvsuli,meg úgy minden egyben kijött rajtam,és ezért ejtettem pontosan kettő azaz 2 könycseppet.Aztán bevillant a megoldás: édessééééégterápia!! Mióta itt vagyok,a mézen kívül nem sok édes jutott a szervezetembe,na jó még a múltkori süti. Szóval fogtam magam és elindultam a pennybe nagy bőszen. Nem gondolkoztam sokáig,választottam egy csomag oreo kekszet,egy csomag gumicukrot,meg még hozzá egy nagy kit-kat packot,amibe 5 csokika van.A probléma az volt,hogy nem tudtam melyiket kezdjem először elpusztítani.Hazaáig kigondoltam,hogy benyomok egy kis oreot,majd a csomag gumicukrot berakom a magasderekú szoknyámba,és ruha pakolás és porszívózás közben elpusztítom.:D A terv be is vált,fél óra múlva,már hánytam az édestől,pedig a kitkat csokit még meg se kezdtem.:D Majd neki álltam főzni,közbe Marenék is megjöttek.Michaellel volt egy beszélgetésünk,ahol rá vett a nyelvsulira.Ők fizetik az egészet,nekem csak az időmet kell rá áldoznom. Michael nagyon értelmes ember,nagyon okos és nagyon bírom.Néha viszont olyan mint egy rossz gyerek.Ha valamelyik kölök hülyeséget mond akkor Maren rájuk szól,de Micheal nem bírja ki,hogy ne röhögjön fel hangosan.Az a baj ilyenkor általában én is követem.:D Ssténként csócsózni szoktunk,ketten vagyunk egy csapatban és vasárnap szarrá vertünk mindenkit.:D Délelőtt még tök dühös voltam,elegem volt,de megjöttek ők, és minden elszállt.Annyira normálisak és kedvesek,és tényleg úgy érzem ők is nagyon kedvelnek.Nem szabad egyedül maradnom,mindig akkor jönnek rám a kitöréseim.:D Délután neki álltam sütni,valami biscuitot. Ilyenkor jövök rá,hogy én egy szakács-cukrász mester vagyok,csak közbe baromira utálok főzni és sütni.:D Na jó nem,de tényleg sima ügy mindent megcsinálok,mikor életemben nem csináltam ilyeneket.:DKözbe nyomtunk egy bevásárló körutat,ahol egyszer én vezettem.:D Enyhén döcögősen ment,mivel Michael autója iszonyatosan érzékeny és nagyon más te jó ég. Annyira magasan van a kuplung,hogy nem tudtam konkrétan elindulni,pedig én azt hittem már rég felengedtem teljesen. Csak,hogy hozzam a formám,a kocsinak égett szaga lett,szóval nem tudom mikor engednek megint a közelébe.:D:D:D Közbe megérkeztek a szülinapi gekkók is,akik egy napig birtokba vették a szobámat,ide voltak eldugva .Édik,de nem nagyon lehet mit kezdeni velük.:D Kutya ügyben haladunk,ugyanis szerdán irány Barsinghausen,ami Hannovertől van nem messze,megyünk kutyabébi nézőbe!! Nagyon várom már!:) 2 és fél óra az út,alig várom,hogy Kaspert hallgasunk…:D:S
Este csináltunk panna cottát, és kicsit feldíszíttettük a lakást a szülinaphoz.
Vettem egy füzetet,hogy fel tudjam írni mindig az új szavakat.Felix kapva kapott az alkalmon,elkezdte tőlem kérdezgetni,hogy ismerem e szavakat. Egyszerűeket kérdezett,mindet tudtam kivéve egyet,de arra rögtön le is csapott,hogy fel kell írnom.Aztán elkezdett szavakat kitalálni és olyanokat kérdezett,hogy kennst du gurkesalami?(ismered az uborkaszalámit?) ,meg hogy van egy állat, aminek 5 lába van, és úgy hívják, hogy apfelschorle.:D Jókat röhögtünk.:) Felixnek nagyon két oldala van.Vagy nagyon elviselhetetlen,vagy iszonyat édes. Viszont nincs sok gondom vele egyáltalán. Azt hittem,hogy rossz lesz miatta,vagy nehéz lesz, de nem.Elég önálló,ami meg nem megy neki,abba egészen hagyja,hogy segítsek.Ha otthon van az apja akkor természetesen csak vele megy minden,de ha nincs akkor velem is megírja a házit,beveszi a tablettáját és hagyja,hogy meséljek.Szóval lekopogom,de talán nem lesz gond vele.:)
Kedd korán kezdődött,7kor reggeliztünk,majd egy gyors ünneplés következett.Óriási készülődés volt a szülinap miatt.Jakob szobájától a nappaliig virágok és m&m-s golyók vezettek.Ott egy szülinapi asztal fogadta,tele gyetyával,díszekkel,plusz kapott két új fotelt.Tőlem kapott egy képeslapot,meg egy oreo kekszet.:) Reggeli után elmentünk Maren,Michael és én sétálni egyet a travenhez,csak,hogy még ne keljen belevágni a nagy munkába.Utána következett a fekete leves,ugyanis reggel 8tól délután 4ig főztünk,sütöttünk,takarítottunk.A menü háromnegyedrészét tök egyedül csináltam,20 emberre megfőztem sütöttem,szóval most már hivatalosan is tehetséges vagyok,de még mindig utálom.:D:D:D:D Még hétfő este megcsináltam a panna cottát,ahhoz már csak a málna szószt kellett kedden csinálni.Sütöttünk tortát,tejszínes krémmel,a képet majd mellékelem.Akkor volt még valami málnás,tejszínes,habcsókos süti,sütöttem mandulás sütit,plusz Mimi,Michael anyukája is hozott még egy sütit.Sütival indítottunk és órákkal később kajáltunk csak sajna,nálunk ez fordítva van:DA kaja tök leves volt,de nem egyszerűen hanem kókuszosan,és nagyon fincsa volt!!:) Csináltunk még valami darálthúsos,póréhagymás,ugyancsak kókuszos valamit,rizzsel,az is finom volt,bár életembe nem gondoltam,hogy a kókusz illik az ilyen ételekhez.4re végeztünk,addigra összekaptam magam,hogy ne csövesen mutatkozzak be a családnak.Nagyszülők érkeztek először aztán nagy boldogságomra megjött Hauke,Maren bátyja és úgy köszönt,hogy SZIA! Áh gyerekek elmondhatatlan 3 hét után élőben beszélgetni valakivel magyarul.Az elején nem sokat társalogtunk,én segítettem pakolászni,bár ha hozzám szólt akkor mindig magyarul tette.Később megjött Maren húga is Ronja,aki szintén beszél magyarul,ő viszont egy ideig csak németül szólt hozzám.Jakob elindult gekko kereső körútra,vicces volt,nem engedtem be a szobámba,mondtam neki én se járok az övébe:D De aztán a teraszról belátott a szobámba és meglátta őket. Az egész vendégsereg benyomult a szobámba,Hauke is jött azzal a felkiáltással:tényleg itt vannak!.Nem tudom leírni,milyen fura,hogy valaki itt magyarul szólt hozzám.Számomra ez egy másik világ.Itt senki nem érti amit mondok,én kerültem ide hozzájuk,nekem kell érteni őket.Elfutottam a pennybe bagettért és mikor jöttem haza,Hauke és Maren volt a konyhában,és Hauke kérdezte,hogy hol voltam. Ezek után elkezdtünk beszélgetni,és csak mondtuk és mondtuk,és Maren semmit se értett,sőt senki semmit,tök olyan volt mintha visszacsöppentem volna otthonra.De közbe a többiek mondták németül a magukét,Hauke is,és nekem is kellett volna,de az agyam megint bemondta a fatal errot,ugyanis totál összekavarodtam,azt se tudtam milyen nyelven beszélek épp. Az a baj nem tudom így szemléltetni milyen fura volt a helyzet.Hauke perfect magyar,szerintem választékosabban beszél mint én.:D Ronja ugyanúgy,simán sztorizgatott,folyton megszólított. Nagyon jól éreztem magam velük,és ők is eléggé megkedveltek. A németek köszönésnél nem puszilkodnak,hanem ölelkeznek vagy kezet fognak.Ennek ellenére mint két tesó puszival köszönt el tőlem,de a többiektől öleléssel.:D A nevemet nem Milindának,hanem Melindának mondják,bár már megszoktam az előzőt.:D Nagyon szeretik Magyarországot,a kultúrát,a néptáncot,a népdalokat és a nyelvet is.Ja és Hauke használ zsebkendőt,nem úgy mint a többiek.:D:D:D De nem csak ők érdeklődtek,hanem az egész család beszélt a magyar nyelvről,mondtunk nekik szavakat,beszéltek a nyelvtani részről minden. Mindannyian képzett,művelt emberek,nem mellesleg a családháromnegyede bioszos.Michael biosz tanár,Maren anyukája szintén.Michael apukája gyerekorvos,Maren természetgyógyász szerű,Ronja gyógyszerész.Én is valami ilyesmi szeretnék csinálni,bár még nem tudom pontosan mit,de van példa előttem bőven.
Elméletileg jó benyomást tettem,mindenki azt mondta,szép vagyok meg édes.:D:D De az egész miattuk van,mindannyian nagyon közvetlenek,Haukeval fél óra után sírva röhögtünk azon,hogy elcsesztük az eddigi német tanulásom fél perc alatt.:D De a többiekkel is ugyanígy megtaláltam a közös nevezőt.:)
Nyelvsulival épp úgy állunk,hogy belevágok,de épp ősziszünet van,majd csak október 22.én kezdődik újra.Addig megpróbáljuk beszerezni az elmaradt anyagokat és pótolni.
A csomagom megérkezett,majdnem beleugrottam a csomagküldős nyakába,úgy örültem neki.:D
Szóval a szülinap jó volt,bár a németemet nagyon leépítette.:D Reméljük most már visszatérek a német életbe,nincs több hangos magyar megszólalás csak skypon.:D Az teljesen más mikor a családdal beszélek,mert közbe nem kell átváltanom németre,nem beszél mellettem mindenki más nyelvet.Tudom fent akadtam a témán,de nem tudom elmondani milyen furán éreztem magam.Kaptam egy kicsit otthonról talán.Egy részről alig várom,hogy újra találkozzak velük,másrészről ha itt lennének mellettem,sose tanulnék meg folyékonyan beszélni.De remélem azért látom még őket!:)
Amúgy ne tudjátok meg,hogy mondom már a szavakat.Úgy vágom már rá a dolgokra,hogy dooooooooch,vagy nőőőő,hogy nem is gondolkozok.:D Németül kezdek el számolni,éjszaka ha felébredek német szavak jutnak eszembe.
Sajnos a Kasper nagyon élénken él a fejemben,főleg,hogy a család(köztük én is) előszeretettel visítja,hogy :lekááááááááááá HOOOONIIIIG(lecker honig-finom méz)lekáá lekáááá honiiiiiiig.:D Megkeresem majd youtubon,mert ez hallanotok kell nektek is.:D
Ja és ezúton is köszönöm a családnak a pénzt amit küldtetek. Nehezen, de megtaláltam az egyik szatyor mélyén azt a bizonyos 5 forintost.Most nagyon jól jött.:DDDDD Nem, csak viccelek,kénytelen vagyok magamat szórakoztatni.:D:D
Szerdán 10kor volt reggeli,majd 11kor neki is indultunk shiba inu nézőbe,és pontosan Söhldebe mentünk.2 és fél óra volt az út,a kölykök szenvedtek,így én is,mert nagyon idegesítettek.:D Fáradt is voltam,nem nagyon sikerült kipihenni magam a buli után.Egy idős házaspárhoz mentünk,Petrának és Dietrichnek hívták őket.Nagyon édesek voltak,egy icipici egy szobás házban élnek,óriási kerttel és 5 shiba inuval.Rögtön bevetettem magam közéjük,iszonyat cukik voltak.Hamar kiderült,hogy a nőnek magyar gyökerei vannak. Azért mennyi erre az esély?:D Elmegyek egy kisfaluba és egy magyarba botlok. Elfelejtette már a nyelvet,nagyon nehéznek találja.Elmesélte,hogy valami koncerten pacsirta helyett palacsintát mondott,bor helyett port.:D Nagyon közvetlenek voltak,de nagyon furán beszéltek,sajna nem sokat értettem.Így nekem elég uncsi volt,főleg,hogy fáradt voltam,éhes,fáztam és a saját kiskutyámat akartam.
Ahhoz megértsem a nyelvet,mindig koncentrálnom kell.Ha nem figyelek,csak bambulok,vagy jár az agyam,akkor egész egyszerűen nem hallom meg mit beszélnek körülöttem. Általában ilyenkor kérdezik ki a véleményem a dolgokról,vagy kérik,hogy szóljak hozzá a témához,én meg szépen mosolyogva közlöm,hogy semmit se hallottam,még egyszer kérem.:D Biztos gyökérnek néznek már.:D
Konkrétan este hatig a kutyatartás szabályairól témáztak,én közbe már majd bepisiltem,megfagytam,éhenhaltam,elaludtam.Tudtam,hogy még legalább 2 és fél óra mire hazaérünk,ha eszünk több,szóval igencsak szenvedtem. Hildesheimbe mentünk kajázót keresni,és egy baromi jó görög étteremre esett a választásunk.Szerencsénkre mivel gyerekkel voltunk,megsürgették a kajánkat,szóval egész hamar kajához jutottam. Valami isteni sajtszószós csirkét ettem,krokettel,salátával és kb 5 perc alatt bepusziltam az egészet.Mi gyerekek kaptunk ajándékba fagyit,a felnőttek schnapsot. Én jártam a legjobban,mivel én fagyiztam is,meg ittam is.Ez az előnye annak,hogy még gyerek vagyok ,de már felnőtt is. Édesség és alkohol.:D:D:D Tele hassal már csak az ágyamat kívántam,de már nyolc óra volt és még hátra volt egy két és fél órás út.Az elején még röhögtünk a fáradtságtól,de 20 perc után minden kölök(én is) benyomta a szunyát.A hazaérkezés úgy nézett ki,hogy cipő levétel után már ment is a Gute Nacht,kabátba feljöttem,gyors pizsi és alvás.
Kedves Családom! Értem én,hogy aggódtok,de sajnos tényleg nem tudok mindig jönni,mikor épp tudok, írok nektek pár sort,de ha nem jutok ide, akkor nem tudok. Nem haltam meg,nem vagyok beteg, és ne hergeljétek egymást.:D Ha baj van úgy is megtudjátok,de az elmúlt 3 napban pislogni nem volt időm,néha menetközbe mosok fogat,mert rohanok ide-oda. És ez csak rosszabb lesz,ha 22.én kezdem a nyelvsulit,mert ott töltök még 3 plusz órát,és még tanulnom is kéne valamikor.De édesek vagytok nagyon, ez nem lecseszés,csak sajna ez még elő fog fordulni párszor.Aggódás helyett inkább mindenki le írhatná, mi van vele,mert ti olvastok engem,de én alig tudok valakiről valamit.
Sajnos ez most nagyon kusza lett,3 napja mindennap felakarom rakni a blogot,de hát ugye nem tudtam,szóval így mindig csak több és több jött hozzá.:) A mai napot majd máskor mesélem,mert már nagyon kaotikus lenne itt minden:).
