Hát itt vagyok,vasárnap van,eltelt a nap.Kemény napjaim voltak,és még kemény napok várnak. Igazából írhatnék egy nagyon negatív bejegyzést,de már semmi értelme,egyszerűen csak túl akarok lenni rajta és előre nézni. Azért nagyjából elregélem mi történt:

Szombaton este korábban állított haza Maren,és kb 20 perc otthonlét után a szobám felé vette az irányt,ő is beszélni akart. Hát mivel hazudni nem akartam,így kénytelen voltam belevetni magam a dumába,ami csak Felixet érintette,nem akartam neki állni sárt dobálni.Mivel már szétidegesítettem a fejemet,ezért hát kb. az első szónál elsírtam magam. Ő jött vigasztalt,magyarázott,normális volt. Sejtette,hogy haza akarok menni,nem érte váratlanul.Szombat este még úgy váltunk el,hogy gondoljam át,ne hamarkodjam el,de én tudtam,hogy ezt nagyon hamar elfogom dönteni,nincs értelme maradnom. Bár dolog már szombaton is fura volt, mivel Maren szerint nagyon jó,hogy sírtam,mert ezzel kiderült,hogy nem csak egy gép vagyok….Meg ugye természetesen előadta a másnál se lesz jobb,minden gyerek ilyen dumát. Hát én láttam már egy két ellenpéldát azért. Ezek után serényen békíteni akart a Felixxel,elmesélte neki,hogy szomorú vagyok miatta,de a gyerek épp más miatt sikított és követelőzött egy pillanatig nem érdekelte mi van velem. Na ez Marennak azért baromi kínos volt.Félig megkönnyebbülve mentem a szobámba,de aludni nem nagyon tudtam,ugyanis azért a nagybejelentés még hátra volt,milliónyi kérdéssel,mint,hogy mikor mehetek haza,hogyan,és ugye a nyelvsuli. Reggeli után bele is vágtam,és megint nem lepődött meg.A szombati mézes mázos vigasztalós hangját megtartotta,de igen csúnya dolgokat vágott a fejemhez. Szerinte nem csak,hogy most nem(ezen a héten),hanem sose dolgoztam le a hat órámat náluk,kb egy fityinget nem érdemelnék. Na erre azért fel ment és fel megy a pumpám,csak veszekedni nincs értelme. Azt hiszem,nem egyszer dolgoztam ki a belemet,mindennap meg volt a 6 órám,és ezenfelül még csicskának is néztek.Ja mert szerinte a kajálások nem munkák,de az nem számít,hogy napi 3 órát töltöttem el,terítés,főzés,dzsuvaeltakarítással…. Na mind1.  Ezek után következett,hogy most,hogy megszívattam őket,mert most velem mennyi pénz elúszott,az agenturnál,a biztosításom és a többi…Szóval a nyelvsuli marad nekem,és legyek már olyan szíves visszautalni a novemberi TELJES fizetésemet. Na itt mondtam,hogy azt hiszem a kettő üti egymást,mégis szerinte miből fizetném ki a nyelviskolát? De ezeken felül egy nagyon aranyos lány vagyok!:) Azért dühöngenék egy sort,és most szívem szerint elkezdeném felsorolni az összes ellenérvemet,hogy mit csináltam,hogyan az elmúlt hónapokban,és ők mit csináltak,de semmi értelme. Írtam már róla eleget,én tudom,és most már hót mind1.Csak előre szabad koncentrálnom,és csak arra gondolnom,hogy pénteken megyek haza!! Elméletileg kocsival,neten talált fuvarral és még el is jönnek értem!!!!.Sajnos felcsillant a remény,hogy holnap is lenne egy fuvar,de nem vállalt az óriási csomagjaimmal. Éreztem,hogy nem fog összejönni,de azért bennem volt a remény. Cuccaim összepakolva,utolsó ruhák kikészítve,de még 5 napot ki kell bírnom. Dolgozok tovább,szóval annyira nem fogok unatkozni,de azért sok. Viszont próbálok csak arra koncentrálni,hogy  5nap múlva viszlát,nem szívattok többet,nem vághattok semmit a fejemhez és újra találkozom a családommal,barátaimmal és a kiskutyámmal.

Mindenki mondjon el 3 imát naponta,hogy akkor tényleg  kocsival menjek,mert ha ezt most visszamondják iszonyatosan megszívom…De nem fogják!!!

Tudom mindenki erre a posztra várt hetek óta,de most csak ezt a kis szar tudtam összeírni nektek,szét megy az agyam,kavarog bennem minden…(helyesírási hibákat sincs erőm javítani sorry)

Talán csak az dobná fel a kedvem,ha Vettel ma bajnok lenne…