Hát azt kell,hogy mondjam,nem hiába vártam az iskolát.Bár nem aludhattam 9ig,és a fejem még mindig fájt,ez a hétfő volt hetek óta a legjobb napom. Vegyes érzésekkel vártam a nyelvsulit,egy kis kíváncsisággal,és egy kis” legyek már túl rajta” érzéssel.:) Reggel lerendeztük a kölyköket,aztán Maren eljött velem a suliba.Örültem neki,mert hát én olyan vagyok,hogy szeretem ha először valahova nem egyedül kell mennem.Főleg,ha még egy másik országba vagyok éppen,véletlenül…:D Minden simán ment,rajtam kívül jött még egy új lány Maira,most meg nem mondom honnan ,de valahonnan Ázsiából. 22 éves,talán egy leendő barátnő jelölt,bár csak a szerényebb fajtából, nehéz lesz magam mellé hasonló temperamentumú embert találni itt. A csoport aranyos volt,a tanárnő szint úgy,a bemutatkozások után bele is vágtunk a munkába. Amin ledöbbentem,hogy valaki már évek óta itt van. Én azért például hat év után,nem egy középszintnél szeretnék tartani,hanem azt akarom,hogy addigra már az akcentusom is kiküszöböljem.Sajnos(nem sajnos) azzal a hiú reménnyel vagyok megtöltve,hogy 1 év múlva igen szépen fogok beszélni,és hát most eléggé rajta is vagyok/leszek az ügyön. Maga az egész kurzus nagyon teszett,viszont iszonyat nehéz.Lassan 5 éve nem tanultam ezen a szinten a németet,elég sok minden kimaradt,és elég sok minden elfelejtődött. A többieken látszik,hogy évekkel többet töltöttek itt,beszélnek ám rendesen,csak nem mindig helyes a nyelvtan. Na én nem beszélek,és ha mégis akkor se helyes,szóval van mit behoznom. Kicsit szomorú voltam,hogy ilyen nehéz,de erőre kaptam,végig csinálom. Nincs mit veszítenem.Nem én fizetem először is a legfontosabb( jaj de spúr vagyok istenem).Nem vagyok otthon 3 órát és a tanulásra is hagyniuk kell időt,amikor végre nem mocskot takarítok. Biztosan fejlődök,tanulok,anélkül,hogy bárki kiröhögne,egyest kapnék,vagy akármi.Egyedül a végén a nyelvvizsga lehet bukó,ami ha úgy lesz  akkor valszeg telibe kaksizom,mert ez egy telc nyelvizsga, majd még lesz időm és pénzem letenni egy goethet.:D Szóval neki vágtam.Hazafele megmutattam Mairanak a könyvkereskedést,még csak vasárnap jött a városba,majd csinálok neki progit, elviszem a folyóhoz meg mindenhova.:) Utána én bementem Rossmanozni és jelentem két embernek megvettem a kari ajiját,és már most várom,hogy mindenkinek vásárolhassak tovább. Szóval egészen elégedettem tértem haza. Reggel még fogadtam magamba,hogy ott lesznek e a mosatlan edények ahol este hagyták őket,és hát természetesen nyertem,minden rám várt.:D Igazából egész jó kedvűen,hamar megcsináltam a dolgom,kis takarítás,mosás. Marennal megcsináltuk a számlám,átutalta a fizum,beállította,hogy minden hónapba magától jöjjön a della hozzám.:D És utána szabad voltam. El se hittem,csak mászkáltam,lefordítottam amit a kurzuson nem értettem,neteztem,gépeztem,és hálát adtam,hogy hétfő van és suli!!! Ezek után azért feldobtam,hogy jó lenne, ha megnéznénk a tornát is,ha már így minden szuper.Rögtön jött is,néztük,telefonált,megbeszéltük Micheal este elkísér bringálva,hogy tudjam mi-hol van. Vacsit főztem,kajáztam és utána indultunk is. Hát jó is,hogy eljött velem,mert biztos,hogy nem találtam volna meg,és mikor már az autópályáig bicikliztem volna,enyhe anyázások között fordultam volna vissza,de hát így minden klappolt. Első problémába ott ütköztem,hogy fogalmam se volt hol az öltöző,így vártam az ajtóba amíg jött valaki. Egy aranyos kisnő jött is,előadtam a szövegem,aztán ő már el is kalauzolt mindenhova. Kathrin az edző meg halál jó arc. Neki is bemutatkoztam,megkérdeztem,hogy is mennem itt a dolgok. Ledöbbenve állt,és legalább 5x mondta el,milyen jól beszélek. Én nem tudom, lehet,hogy egy némához képest jó,de a nyelvkurzson igen csekélynek bizonyult az én jó beszélő képességem. Na lényegtelen,megbeszéltük 3 próba óra,és utána havonta 10,azaz TÍZ(!!!) euró. 3000 forint se. Otthon 7000nél kezdődik az egész és határ a csillagos ég.És emelett még baromi jófej is,jó órát tartott,és az egész nagyon tetszett. Iszonyatosan jól esett,el se tudom mondani. 3 hét bezártság után emberek között voltam,3hét zaba után végre mozogtam,és kicsit elindítottam a saját dolgaim. Hazafele eléggé anyáztam a dombra tekerésnél,mindig rájövök,hogy itt nem jó biciklizni,de gyalog meg félnék sötétben hazajönni,szóval marad az,hogy az utcában már csak tolom a szekeret.:D Este természetesen pakolhattam még el a vacsi után,aztán feljöttem sorizni,pancsizni és boldogon,bár még mindig rettenetes fejfájással,lefeküdtem aludni. Ilyen hétfőm se volt még!:)

És igen a keddem is mondhatni elég lájtos volt.Bár reggel cetlire kellett felírnunk a dolgokat amiket csinálnom kellett,olyan sok volt,de 2 és fél óra alatt bevégeztem mindent. Megjártam a gyógyszertárt,a postát,bevásároltam,nyulakat csináltam,mostam. Ebédig volt jócskán szabaidőm,ezért elkezdtem a német házim megírását,mivel volt jócskán.Pár feladat,plusz egy cikkről kellett egy kommentárt írni. A felét megcsináltam,a kommentárt estére hagytam. Főztünk és utána a délutánom megint szabad volt.Na ezért szeretem én az iskolát! Bár jó másfél óráig írtam a kommentárom,közbe fordítgattam mindent. Jó rég nem tanultam így németet,megszoktam,hogy mindig tudom az anyagot amit veszünk,óra előtt össze dobtam a házit,és meg volt a német tanulásom. De most,hogy új anyag,új szavak,azért jócskán bele kell vetnem magam,de most még elszánt vagyok,valószínűleg 3 hét múlva majd azt írom,hogy mennyire elegem van a sok háziból és tanulásból. A leckeírást viszont nagyon okosan kell csinálnom,főleg hétvégén,mert ha pl vasárnapra beszerveznek egy egész napos programot,mint most ahogy várható,akkor igencsak meg szívom,szóval már péntek-szombat meg kell csinálnom mindent. Estig elnémeteztem, magamnak irkáltam ki szabályokat, aztán majd meg is kéne mind tanulni.:D

Szerdán végre aludtam egy rendeset,bár a szokásos rémálmok megvoltak,de mégis egész pihentető volt. Reggel konyha,mosás,cipősikálás,nyulak és már kész  is lettem. Utána pedig tádádádáá mentem az Eizettbe. 3hét szünet alatt ki se tettem a lábam otthonról,még hétvégén se,és most megint kezdődik a jóság a hétköznapi shoppinggal. Sajnos muszáj költenem a pénzem,de amíg minden hónapban félrerakok addig ezt lelkifurka nélkül teszem. Szóval beszereztem egy sapkát,egy felsőt,egy szoknyát és egy pulcsit is,és mindet egész jó áron.:D Szóval nagyon örültem a fejemnek és örülök a fejemnek.A nap további részét ugyancsak német tanulással töltöttem.Holnap megint suli,nagyon kíváncsi leszek rá. Főleg mivel pénteken is suli,remélem rakat házit kapunk,és holnap egésznap dolgozhatok.:D Na majd kiderül. Pénteken jön Maren unokatesója a lányával,aki elméletileg korban egész közel áll hozzám,szóval hátha lesz társaságom.Ja meg hozzák a két kutyájukat,szóval most,hogy így ez eszembe jutott,biztos lesz társaságom.:D Vasárnap most már tényleg Lübeck,Lucina szülinapja,szóval nem rossznak ígérkezik ez a hét!:) Jók legyetek puszaJ

Péntek reggel 3 dolog járt a fejemben: kaja,pia és túlélni ezt a napot.Egyedül azért vártam ezt a napot,hogy majd a hotelban jól bekajázzak,és tele igyam magam pezisvel. Bár még túl kellet élnem a délelőtti készülési rohamot, mindenki kapkodott összevissza,mindent az utolsó pillanatra hagytak. Fél 1 kor végre elindultunk,a szokásos Kasper-rádió vitával.Természetesen a Kaspert megint ordított és ismét én ültem a hangfalnál.Dugóba kerültünk,szóval enyhe kis késéssel 2 után végre megérkeztünk. Megköszöntem a meghívást,Erich a nagypapa nagyon édesen mondta,hogy inkább ő örül,hogy eljöttem.Az egész hotel egy  Egestorf nevű városban van,de kb a semmi a közepén.Hof Südermühlen a neve,vagyis már a nevében benne van,hogy ez egy udvar,lovakkal,meg mindenféle jóval.Szerintem nagyon szép volt az egész,kívül is, belül is. Voltak már ismerős arcok,de azért bőven akadt ismeretlen ember,szóval róttam a bemutatkozási köreimet,beszélgettem pár emberrel,de még az elején rossz volt,mert nehéz volt kihez odacsapódni. Hála istennek végre leültünk,mondom mindjárt kaja. Előtte Erich tartott beszédet,nagyon édes volt megint,mindenkiről ejtett pár szót,így rólam is.Elmondta,hogy nem régóta vagyok itt,de nagyon jól beszélek,és sok sikert kívánt a további terveimhez. Jól esett,már eleve az ,hogy meghívtak,mert elég szűk körű volt az egész,25en voltunk,bőven lehetett volna még kit meghívni.Ezek után megláttam az étlapot és infarktust kaptam. Első fogás: gombakrémleves. Na mióta itt vagyok mindent megeszek amit nem szeretek,általában ízlik is,de a gombától és haltól még mindig hányok,szóval ez nem az én fogásom volt. Egyik oldalamon Klara ült, másikon egy bácsi,sajnos nem tudom a nevét,de iszonyatosan sokat beszélgettem vele. Konkrétan büszke voltam magamra. Mindenről kérdezgetett,a suli rendszerről, olvasásról,közlekedésről,szóval felért egy nyelvvizsga feladattal bőven.:D Na a bácsi megnyerte magának a levesemet,később ez megtérült azt hiszem.:D Na már türelmetlenül vártam a főételt,bár a húst nem tudtam mi lesz,a krokett elég biztatóan hangzott. Na hát hiába örültem,mert a hús bárány volt,és baromi szar,a krokett csak elment, a zöldségek se voltak valami fantasztikusak,szóval ennyit arról,hogy jól beakartam zabálni.:D Már csak a citomsorbet várása tartotta a jó kedvem,és jól is jártam,mivel a bácsi nekem adta az övét,szóval 2 gombóc citromfagyit ettem,fehérborral nyakon öntve. Ebéd után folytattam a cseverészésemet.Ami érdekes,hogy mindenki járt már Magyarországon,Budapesten és erősen istenítik. Bár én ennek csak örülök,jó hallani mikor sorolják a városokat,hogy Debrecen,Pécs,Miskolc,Szekszárd. Később elmentünk sétálni. Persze rögtön feltettem a kérdést,hogy itt vannak-e kígyók.:D Micheal röhögött és visszakérdezett,hogy az igazat mondja,vagy azt,hogy nincsenek?:D Na mondom fasza,azért mégse maradok itt egyedül,elmentem velük. Jó is,hogy mentem ugyanis nagyon gyönyörű az egész táj,és tök rossz,mert mindig eszembe jut,hogy ezt nem „idegen” emberekkel kéne látnom,hanem veletek,a családdal.Csináltunk képet,majd megpróbálom megszerezni.Az egész táj lila,megfogadtam,hogy nem használok német szavakat sűrűn a bejegyzéseimbe,a beszédembe meg főleg,de nem tudom,hogy hívják magyarul a növényt,szóval maradjunk a németnél:heide.:D  Az egész környék ebből áll,és igencsak szép.:) Mire visszaértünk megterítettek sok sütivel ,szóval már fentem a fogam rendesen.De előtte megnéztünk a vadász felvonulást,sok lóval,meg kutyussal,trombitáltak folyamatosan,de érdekes volt. Utána neki álltak az udvaron partyzni,tüzet gyújtottak,ordítoztak és itták a sört.Mi meg közbe valami kishajókkal játszottunk,ami vicces volt,de nyugdíjas.:D Szóval azért leléptem volna a másik buliba nagyon szívesen.:D  Bementünk végre sütizni ,meg is ettem rögtön 3at,legalább a süti finom volt. Felvettem a magasderekú szoknyám,hogy jó legyen a kaja de hát úgy látszik nem jött be. Estig mentek a szónoklatok,éneklések,prezentációk,aztán meg ment a duma. Jött a vacsi,aminek már megint megörültem,de ismét tévesen. Száraz rozsizére volt,hal és valami borzalmas sonka rárakva,szóval csak kettőt nyomtam magamba.:D Fél 10ig folytattam a társalgást,legalább 10en mondták,hogy nagyon jól beszélek,még a végén elhiszem.:D Fél 10kor azonban mint akit elvágtak. Annyira fáradt voltam a nyelvtől megint,az agyam egyszerűen kikapcsolt. Ez volt az igazi totális agyi fáradtság. Másfél órán keresztül vegetáltam mire hazaindultunk,aztán a kocsiba megint,negyed 1ig,amíg hazaértünk. Bedőltem az ágyba és alvás volt. Azt hittem majd a kaja,meg a pia miatt lesz jó a napom,de erősen tévedtem. A kaja szar volt,inni nem akartam,viszont nagyon sokat beszélgettem és azért ez jó érzéssel töltött el. Felixre se volt gondom,elrohangált a többiekkel,szóval tényleg azt kell,hogy mondjam összességében jó,hogy elmentem,egyetlen hiányom még mindig a korombeliek,mert akárkivel találkozok vagy 6 éves,vagy 30tól felfele.:) És az egészben a legjobb az volt,hogy 3 csésze GYÜMÖLCS teát magamba öntöttem,sooooooooook cukorral. (aki nem tudná: csak bio teát iszunk minden izé nélkül.:D) 

Bár megírtam a szombati és a vasárnapi napomat,még se teszem fel amit írtam. Legyen annyi elég,hogy kifeküdtem a migréntől,kicsit besokalltam a dolgoktól,de lesz ez még így se,majd jelentkezek!:) 

Szerda reggel  kezdtem örülni,hogy már csak 2 hétköznap és vége az egész délelőttös szenvedésnek Felixxel,nem kell egész délelőtt a kölykök után pakolnom,mert azt megteszem reggel 8kor és végzek is.És a hétből is már csak 4 nap volt hátra szóval próbáltam csak erre koncentrálni.Baromira örülök,hogy a téli szünetnél valószínűleg nem leszek itt,mert lehet kitépném az összes hajam.:D

Lassan egy hete meglepő tényként vettem észre,hogy mindennap valami rovar mászkál a szobámba,sáska talán,nem tudom. Első nap még elkaptam,és azt gondoltam be jött a terasz ajtón,bár igen ritkán van nyitva.Második nap fura volt,de még nem kezdtem aggódni,csak gondoltam magamba,hogy most már oda figyelek. Harmadik,negyedik nap mikor találtam még egyet-egyet,azért elkezdtem szétnézni a szobámba,mit hagytam megrohadni,vagy a ruhámba élnek vagy honnan jönnek ezek az izék.Az otthoni szobámba csak hangyával és muslincával találkoztam rendszeresen,azt még meg is értettem volna. 5-6. nap elég durván szétpakoltam a szobám, elhúzgáltam minden szekrényt,ágyat,mert már teljesen kiakadtam,hogy sáskatelepbe lakok.Aztán álmomba jött a megvilágosodás:hát ezt zabálják a gekkok. Jakob szobája mellettem,és úgy tűnik, a sáskák menekülőre fogják mindennap,bár az még nem világos,hogy hogy. Plusz a kérdés az, hogy ha nálam egy-egy felbukkan,akkor nála mennyi lehet a szobába?:D Most már zárom az ajtómat mindig,és betömök majd valamit az ajtó alá,mert nem szeretnék arra ébredni,hogy egy izé mászkál rajtam. Úgy látszik vonzom a bogarakat,ugyanis a darazsak és a méhek előszeretettel csak engem csesztetnek itt,a többieket meg se közelítik.Most vagy én vagyok a büdös,vagy ők,ezen lehet gondolkozni.:P

A napom nem volt vészes,reggel csinálgattam amit kellett,de délután amellett hogy figyeltem a kölykökre,tudtam csinálni a saját dolgom,nem kellett főznöm se ,szóval végre megvolt a megérdemelt pihenésem.A  kajával általában bajba vagyunk,mert minden egy pillanat alatt elfogy. Otthon szoktam mondani,hogy sáskahad van(haha itt is az van csak sajnos igazi),mert mire kinyitom a hűtőt mindent felzabálnak.Nem hittem,hogy lehet überelni,de mégis.:D Bár semmiből nincs sok. Egy sajtos packban 5 darab sajt van,na én eszek két kenyeret vacsira,máris kettő és még csak én ettem.A rúdszalámi igen kicsi és vékony,egy ember megeszi 2 evésre,de leginkább zacskósat vesznek, ami általában 1 napig tart.Krumplit eszünk krumplival,szóval az is mindig fogyóban van. Bármi édesség,gyümölcs található a házban ,az két perc alatt elfogy. Én is beszálltam a buliba,erőteljesen pusztítom a banánt és a sajtot mikor nem látják.:D  Amúgy nem tudom,hogy eddig mit csináltak nélkülem,mert 10ből 9szer én szólok,hogy mi nincs itthon és 7napból 5ször van egy járatom esténként a pennybe.De mind1 vásárolni még mindig szeretek,bármi is legyen az.:D

Ami már tényleg köszönhetek az ittlétemnek, az a főzés. Nem még mindig nem szeretek,soha nem is fogok valószínűleg,de nem esik nehezemre,és fogjuk rá,hogy egészen tudok az én kis sajátos módomon. A lényeg az,hogy ha én nem jövök ide valószínűleg,úgy rendesen,soha nem főztem volna. És lehet mondani,hogy dehogynem,úgyis,de én erősen hiszem,hogy nem. Ugyanis anyu nem kényszerített,magamtól meg nagyon nem akaródzott ezt elkezdeni,és mint köztudott,mestere vagyok a hülyeségek evésének,szóval simán eléltem volna,a  gyerekeim meg olyanok lettek volna, mint én,mert ezt szokták volna meg. Nesquik müzli forever!:D

Este végre rávettem magam itt először, hogy tornázzak. Még ha nem is jön össze ez az aerobik,akkor is legalább ezt kéne csinálnom. Azért reménykedem,hogy az is összejön, most nem rajtam múlik,muszáj velem először eljönnie valakinek, mert fogalmam sincs hol van,és kb minden információ hiányzik az oldalról.Na majd meglátjuk .A család óriási lázzal készül az aranylakodalomra,napok óta csak ezt csinálják,szóval minden más az én dolgom. Egyedül, amit hülyeségnek tartok az az,hogy én figyeljem és nézzem,hogy a kölykök bevegyék a tablettáikat. Kb mindháromnak könyöröghetek napestig,hogy vegyék be a 10 különböző szart,meg még hozzá cseppeket is,de mutassátok meg ,mert látnom kell…egyszerűbb lenne ,ha az anyjuk 5 percig rájuk nézne és minden megoldódna.:D

Ma undok voltam. Nem volt még itt ilyen,mindig mosolygok,még ha azt kérik tőlem,hogy építsek egy új házat a szomszédba akkor is.De most nem. Fájt a fejem már este,reggel is úgy keltem.3 hete Felix minden egyes reggel műsorozik,hogy tévét akar nézni,ipodozni,nem akarja a kapszuláját bevenni és azonnal hívjuk fel valamelyik barátját.A másik két kölyök minden reggel olyan mocskot csinál maga után,hogy legalább 1 óra mire rendet teszek reggel a konyhában,de közbe azt hallgatom,hogy verik szarrá egymást 3an.Közbe ugye nekem kéne rohangálni utánuk a retkes kapszulájukkal,amit baromira nem hajandók bevenni,a szájukba nem tömhetem,de rajtam csattan. Jó nem szidnak le,de már Maren 10x elmondta,hogy ez nagyon foooontos,nem értem miért fáj bevenni. Klara csak rávágja,hogy gleich(mindjárt). Na hát én is rávágom majd,hogy gleich,mikor valami hülyeségre kér meg,ami nem is lenne a dolgom. Ezek után Maren eltűnt. Azt mondta fél óra és jön,ehelyett 3 órára eltűnt,és természetesen Felix az én fülemet rágta,hogy tv,ipod,haverfelhívás. Mikor megjött,elküldtek postára és bevásárolni,bár azt baromira nem értem,hogy ha ő el volt a városban 3 órát,miért nem sikerült ezeket is útba ejtenie.:D Mind1 örültem neki,legalább leléphetek kicsit. Feladtam Mamának a szülinapi levelét,plusz vittem valami csomagot,de azzal nem kellett vesződnöm hála,mert már ismerem a DHL-es csákót és elvette tőlem útközbe minden szar nélkül.:D  Mivel már bent voltam a centrumba,megejtettem egy rossmant is,kifogytam pár dologból,plusz vettem füzeteket,a nyelv sulihoz,meg már egyet itthon majdnem tele írtam szavakkal. Pont ma néztem,hogy jó ideig nem fog esni az eső,amit én kicsit sajnálok,mert pl. éjszaka nagyon szeretek rá aludni. Na erre mikor jövök ki a rossmanból elkezd esni az eső. Gondoltam hazaugrok az esernyőmért ,de inkább bandukoltam tovább a pennybe,jól is tettem hamar elállt. Pennyben megleptem magam egy mangóval, mondván,hogy ebédnek jó lesz.Hazafele megint találkoztam a DHL-es csávóval,bár már későn,addigra már majdnem otthon voltam és leszakadtam az 50kilós szatyraimmal. Állhattam neki pfannekuchent sütni,bár jó szar lett,ettem egy kicsit.Majd feljöttem és megzabáltam egy egész nagy mangót,hamnyamnyam. Maren közbe ghee-t csináltatott velem,ami tiszta vaj,és ezt használjuk a sütéshez,mindenhez. Na majd otthon is csinálhatunk,de most jól felidegesített. Nem mondta el ,hogy kell csinálni,csak ott hagyott, mint általában,én közbe a sütit csináltam. Aztán jön, magyaráz,de kedvesen,csak mondja és mondja,én meg mondom,hogy nem tudtam,hogy kell.De kicsit hisztisebben mondhattam,mert mondta,hogy tudja,hogy az ő hibája. Tényleg nem voltam még ilyen,mindig mindent mosolyogva mondok,vagy sajnálkozok,de most így keltem. Nem is akarok ilyen lenni,nem akarom felvenni a hülyeségeiket,mert összességében tényleg náluk jobb családot nem kaphattam volna. Csak ez a három hét szünet baromi sok volt….több a soknál. Még a holnapi nap úgy érzem húzós lesz az aranylakodalommal,de aztán elméletileg szombat,vasárnap már nem. Csak kibírom. :) Ma még este vacsi főzés,annak kezdhetek neki,tervezek még egy tornázást,aztán alvás,a holnap nem lesz egyszerű.

A mai nap egyetlen poénja: Lucina kérdezi,hogy beteg vagyok e,mert ,hogy fújom az orrom. Mondom nem,csak naponta  3x fagyok halálra itt.:D Megmutattam neki a kezem,hogy milyen hideg,erre a reakció: Igyál egy kis vodkát,az beindítja a vérkeringést!

Mindennap szemezek a pennyben a vodkákkal,de ugye csak az ökör iszik magában.:D Remélem azért nem jutok oda,hogy magányomban a szobámba vodkázzak.:D

Na majd tudósítok milyen volt az aranylakodalom(biztosan fantasztikus…),meg a hétvégém(remélem jó).

Pusza

Hétfőn mindent csináltam, amit csak lehetett.Bár a szülők nem mentek el őszelni,mégis napok óta lelépnek napokra-fél napokra,így rám marad minden munka.Reggel megcsináltam a mosást,postán is voltam. Aztán körbe porszívóztatták velem az óriási lakást,végére már fájt a kezem nem gyengén.:D Takaríthattam a kölykök szobáját,majd mire végeztem neki állhattam ebédet főzni.Ahogy azzal is kész voltam,Klara szobájában kellett segítenem pakolni,mivel újra csinálja az egész szobáját.Azonban közbe ott volt Felix és a pucér spanja Simon, akikre ugyanúgy figyelnem kellett és játszanom is kellett volna velük,szóval a szobapakolás felénél kivittem őket a játszótérre.Hazatértünk után,vacsorát kellett volna varázsoljak az asztalra a semmiből,szóval mindent ettünk amit találtunk,úgy,hogy még este 8kor csirke nuggetset sütöttem,amit jól oda is égettem,mert már olyan fáradt voltam. Összeszedtem a két kölyök nagynehezen,hogy ágyba rakjam őket,meséltem is nekik.Utána sütiztünk a családdal,majd feljöttem dögleni. Ennyit arról,hogy nem zabálok össze mindent,vacsira is 10 félét ettem,plusz süti minden.:D Kicsit sok volt a nap,de betudom annak,hogy megígértem,hogy 3 nap 24órázok,plusz annak,hogy  2 hete nem tudott jönni a takarítónő.

Kedden megint korán kezdtem,reggeli,mosogatás minden.Tönkre tettem egy serpenyőjüket az este,bár félig Jakob a hibás,mert előtte ő sütött benne és valami már nem klappolt. Nem szóltak semmit,de ne is merjenek azok után,hogy mindent mindig puccba vágok magam után.:D Hétfő este egy új konyhagéppel tértek haza,mert a régi meghalt. Maren nagyon oda volt érte,mondogatta,hogy jaj milyen jókat fogunk főzni ezzel.Igen jókat fogok,köszi.:D Marenék megint leléptek,szóval kezdődött a hétfő elölről. Annyi különbséggel,hogy kaptam pénzt kajára,szóval Klarával eltudtunk menni ebédet venni.Felix megint halrudacskákat akart,magunknak meg vettük panírozott camambert,mert egyikünk sincs oda a halrudacskákért.Vettem magamnak újságot,hogy legyen mivel szórakoztatnom magam,de rájöttem,hogy még a múlthavi joy-t se tudtam elolvasni,szóval most van 2 havi joyom,kíváncsian várom mikor végzem ki őket.A könyvem imádom,legszívesebben éjjel-nappal olvasnám,még úgy is,hogy láttam a sorozatot és tudom mi történik benne.Szeretek németül olvasni,bennem van a tanulási vágy,bár picit drága mulatság lenne megvenni az összes könyvet,ugyanis az 5 könyvet-10é bontották és egy könyv(ami fél) drágább 1000ft-al,mint otthon a teljes könyv.De egy könyv így is 400 oldal.Szóval sajna nem lesz meg az összes könyv németül,de még egyet tuti megveszek,a többi meg majd magyarul olcsóbban.:D Megint főzhettem,moshattam,Klara szobáját csináltuk ezerrel.Konkrétan ketten 3 óriás szekrényt vittünk át egymás szobájába,csavarozunk,ajtót szereltünk. De én olyan fáradt voltam,hogy azt hittem állva elalszok.Este közösen dinnyéztünk,majd húztam is a szobámba pihenni,mert már a végét jártam. Tudom gyenge vagyok,hogy 2 nap folyamatos munkától kidőlök de hát nem szoktam hozzá,furcsa hirtelen 3 gyerekre figyelni,nézni az igényeiket,háztartást vezetni. Néha nem tudom mitcsisnáljak,a kölyökkel játsszak,vagy fejezzem be gyorsan a mosást,vagy épp kezdjek már el főzni.:D Klara viszont sokat segít. Nagyon sokszor magyarázza el Felixnek hosszabban azt,amit én már próbáltam elmondani. Ha megkérem valamire szó nélkül megcsinálja,mindent megmutat,tényleg sokat segít. Próbálok a nagyokkal jó kapcsolatot kialakítani,nem hárpiáskodni,de kicsit tiszteletet is kialakítani. Jakobnak kapcsolgatják ki a wlant,és mikor én vagyok itthon akkor elméletileg nekem kéne offolni. Szegény gyerek miért nem internetezhet szünetben?:D Szóval én még hagytam hagy csinálja a dolgát,majd egy idő után kinyomtam.Érdekes nem háborogva jött le,hanem mosolyogva.Múltkor Klara tvzett,de ugye Felixnek nem szabad. Felix sikítva rohant be,hogy Klara nem szabad tévézned,én mentem utána szigorúan,hogy Klara megmondtam már,hogy kapcsold ki,de közbe kacsintottam.Megértette,kikapcsolta,majd 10 perc múlva Felix nélkül tévézhetett tovább. Szóval próbálom mindegyiket a szabályokhoz tartani ,de adok egy kis teret,Jakobnak is időt,hogy ha akarja, akkor 20 perc múlva kapcsolja ki a wlant,de akkor igen is kapcsolja ki. Szóval ennyi.Nem könnyű sokszor,de eddig úgy érzem, megvannak velem elégedve,ha nem bírok el a helyzettel,akkor mindig segítenek,szóval minden okJ

Ma aludhattam ameddig bírtam,csak 11re volt időpontunk a bankba. Ebből az lett,hogy 12 órát nyomtam,9től 9 ig.:) Jól esett,bár lehet túl sok volt.:D Plusz lassan elbúcsúzhatok tőle,mert nem sokára nyelvsuli. 11re elmentünk a bankba,hogy számlát nyissunk az egész családnak,köztük nekem is.Akit érdekel, annak megadom a bankszámlaszámom,oda várom az adományokat.:D:D Csupán két órát csesztük ott a rezet,Felix kétpercenként éhes volt,szomjas,plusz 3napja folyamatosan szemtelen. Néha nagyon édes tud lenni,de amúgy nála gonoszabb kiskölyköt nem igen láttam. Direkt cseszik ki mindenkivel,a tesói képébe röhög,és ilyenkor úgy néz ki,mint Gollam.  Velem is próbálkozik, de nem nagyon hagyom neki.Nem szabadott ipodoznia,de kikapta a kezemből annak ellenére, hogy magyaráztam neki.Meglepődött,hogy visszavettem és el is ment a helyére kussban. Na ne hogy már…:D Délután Klara szobáját csináltuk a változatosság kedvéért,már kicsi unom.Főleg azért,mert,nekem halványliladunsztom sincs,hova akarja rakni a dolgait,szóval én nem igazán kellenék oda.Este megjártam a pennyt kajáéért,majd vacsi után sötét bújocskát játszottunk.A szobámba most kaptam meg Klara szekrényeit szóval mind üres volt,rögtön be is bújtam,legalább fél órát kerestek.:D Utána már nehéz volt hova bújnom,beültem a csap alá,magam elé tartottam egy törölközőt,és megint nyertem.:D  Még egy kör volt,ott már kikaptam de azért pro vagyok. Bár ekkora házban sötétben elbújni,nem nehéz.:D Holnapi terv: FODRÁSZ! Bár már ezer másik programot is mondtak,például kert ásás,de leszarom én 9kor neki indulok végre megcsináltatni a fejem,mert kész katasztrófa. Jön még a takarítónő,elméletileg megjárjuk a tengert is,de azért kíváncsi leszek ebből mennyi teljesül.( Sajnos a kertásás biztos,a tenger és a fodrász kevésbé…). Holnap lesz teljesen egy hónapja,hogy itt vagyok.Hamar és jól telt én úgy gondolom!:) További tervek,hogy megyünk Lübeckbe,kertásás és nem tudom:D De legyetek jók!:D

Észrevétlenül telnek és telnek a napok!:) Kedden volt 3 hete,hogy megérkeztem,de már mindjárt meg lesz a 4. is.:) A szerda esti kómázás után,szabad alvási lehetőséget kaptam.:P Ez azt jelenti,hogy kábé 9-10ig aludhatok,bár nálam inkább azt jelentené,hogy 11-12ig. 9körül anyu hívására keltem,ugyebár ment az aggódás,hogy eltűntem.:) Gyorsan csatlakoztam is a netre,megnéztem mi történt az elmúlt napokban.:) Majd lementem reggelizni,összepakolni az egész házat,mert még mindig állt a rom a buli után. Ezek után következett a feketeleves.A nyulaknak kellett helyett csinálni,úgy,hogy felkellett ásni egy nagy részt,azt majd bekövezni és arra jönnek valami izék. Fogalmam sincs igazából,a lényeg annyi,hogy igen szépen hulló esőben kertet ástam. Klara Jakob és Micheal is csinálta elméletileg,de ebből nyakamat rá teszem,hogy én csináltam a legtöbbet,meg Michael. Klara próbálta csinálni,rá egy szavam sincs,de Jakob igen szépen elnézte,ahogy kiások egy részt,vödörbe rakom és elviszem 50 méterrel arrébb kiborítani,mikor az egyik felét neki kellett volna csinálnia.Ezen azért kicsit felbasztam magam,és akkor is ideges leszek,ha betaknyosodom,mivel a kertásás nem éppen könnyű házi munka,ami a szerződésben szerepel. Meg tudom csinálni,meg is csinálom,mert szeretem őket,de ne én csináljam az egészet.Na de téma lezárva.:D A szerda esti bezabálás sajnos annyira kártékony volt, mint finom…L Teli pocakkal azt álmodtam a család elhagyta a kiskutyámat. Egész álmomban bömböltem,nem volt éppen kellemes felébredni.Sajnos kiderült,hogy a macska tűnt el igazából,már nem csodálkozom,hogy az álmom valóra vált,általában valóra szokott. Sajnálom Öcsit,kedvenc macskája volt,de neki legalább ott van az én babám.:( A nap további része hála istennek végre,pihenéssel telt,tudtam egy kicsit gépezni,megnézni a dolgaimat.Délután megnéztünk egy filmet,a címe Hacsiko volt.Egy akita inu kutyáról szólt,és az egész igaz történeten alapult.A kutya gazdája meghalt és ő éveken keresztül várta még a vonatállomáson. Igazából, ez az 1920 években történt Japánban,a kutya gazdija 2 év után meghalt és utána még 9 éven át várta őt az állomáson. És akkor ne szakadjon meg a szívem,a Nyulamért...:(.Tudtam,hogy kényes pont lesz,de hogy ennyire fog hiányozni,azt nem gondoltam volna.

A héten fehér kenyér került a házba.Még kedden este vetettek velem 2 bagettet a pennyben,hát ne tudjátok meg. Két pofára tömtem magamba.:D Elfogyott az utolsó csokim is,szóval most egy időre elegendő édességet vittem be a szervezetembe.Amiért most nagyon oda vagyok az a sajt.Mindenformában. A szerdai sajtszószós csirke,az itthoni kecske sajt, a múltkori sajtkrémem,ááh.Szerintem külön fogok magamnak venni,mindig gyorsan megenni.:D:D Múltkor kóstoltunk a skyban wasabis sajtot,még az is finom volt.:D

Péntek reggel 8ra mondák a reggelit,és én fel is keltem de rajtam kívűl senki.:D Lementem,megcsináltam az aztalt,főztem egy teát,aztán szépen leültem magamba reggelizni.:D 20 perc múlva befutottak a szülők,röhögve,hogy elkéstek.:D  Igazából én is röhögtem,ilyen kis dolgokon nem éri meg felidegesíteni magad,jobb ha könnyen veszi az ember a dolgokat. A terv a kertásás folytatása lett volna,de mivel minden iszonyatosan vizes,elnapoltuk!(HALLELUJA). Sokkal jobb progit találtunk: vásárlás!;) Maren óriásit röhögött mikor meglátta a csillogást a szememben az Eizett említésére.:D  Röhögve hozzá tette,hogy ezért csak holnap kapom meg a fizetésemet.:D  Az már jó,hogy így viccelődünk,meg csipkelődünk egymással.:) Egésznap az Eizettbe mászkáltam,bár sajna sok bolt nincs számomra,miközben ez német ország legnagyobb bevásárló központja. Alig három bolt van amikben otthon szoktam vásárolni, a többi mind eget rengetően drága.:) De azért beszereztem egy csipkés felsőt,egy mellényt,meg  egy órát.:D Ettem megint egy gyümölcssalit,ez úgy gondolom szokásommá válik. A legfontosabb,hogy három teljes napot töltöttem már az Eizettben és csak most sikerült megtalálnom a wc-t….jobb későn, mint soha.:D

A hétvégémről nem sok dolgot tudok mondani.A kertet csinálgattuk,mostam,főztem,takarítottam és vasárnap végre lustultam egy fél napot. Szombat este átjöttek Maren anyukájáék, megnéztük az aranylakodalomról a videót. Nagyon sokat beszélgettem velük. Vagyis inkább mondjuk úgy,hogy ők nagyon sokat beszéltek nekem,én meg azért próbáltam válaszolni.:D Egyre többet megértek,ennek viszont örülök.Vasárnap végre holiday volt,vagyis reggel nem,mert bevoltam fogva mindenre ami csak elképzelhető,de a délután totálisan az enyém volt.Most kezdődnek a sorozataim,és mivel itt ugye letölteni tilos,csak online tudom megnézni őket.Annak köszönhetően,hogy nem voltak itthon 3 különböző sorozatom is megtudtam nézni,chatelni,gépezni tudtam normálisan,plusz a könyvemet is tudtam fordítani, 25 oldalt haladtam anélkül,hogy valaki lekapcsolt volna a netről. Nem ellenem csinálják,mondták kapcsoljam vissza,ha szükségem van rá,csak ha meglátják, hogy wlan an,akkor már muszáj gyorsan aus.::D

Nem írok most hosszabb litániát a napjaimról,mert nincs kedvem.:D Az írás nálam nagyon kedv függő.Az elmúlt hetekben oldalakat írtam tele nektek,plusz magamnak is különféle novellákkal,de most szünetelek.:D Hétfő van,reggel mostam,postán voltam,mert a süketnéma aupairt kell elküldeni,egy iszonyatooosan fontos levéllel a postára érdeklődni,de semmi baj.:D Jól vagyok,jól érzem magam,mától kicsit normálisabban étkezem ,mert az elmúlt hetekben mindent összeettem ami létezet,és ez kicsit meglátszik.:D A héten megpróbálok eljutni a fodrászhoz,bár már ez két hete tervben van.A szülők nem mennek őszelni,mert sok a munka itthon. Nem tudom,hogy jártam jobban,de ez van.:D Több programot nagyon nem tudok, majd minden alakul.

A szülők nagy hobbija lett most az erdőbe járás,gombagyűjtés. Na ez az amibe én nem fogok részt venni,ugyanis boldogan jöttek haza,hogy láttak egy kígyót.Na én a gombát is utálom,de a kígyókat még jobban,szóval  boldogan elülök én itthon egyedül a takaróm alatt a melegben.:D

Jók legyetek,majd talán sűrűbben jelentkezem:)

Hétfő történelmi nap volt,ugyanis megejtettem első könycseppjeimet,itt Németországban.:D Bár ők nagyon akarták,nem mentem el a nyelvsuliba,nulla életkedvem volt.Sétáltam egyet,boltoltam,rossmanoztam.Világ vége hangulatom volt,nem voltam egy kedves jelenség az utcákon. Nem tudom megmagyarázni mi bajom volt,a nyelvsuli,meg úgy minden egyben kijött rajtam,és ezért ejtettem pontosan kettő azaz 2 könycseppet.Aztán bevillant a megoldás: édessééééégterápia!! Mióta itt vagyok,a mézen kívül nem sok édes jutott a szervezetembe,na jó még a múltkori süti. Szóval fogtam magam és elindultam a pennybe nagy bőszen. Nem gondolkoztam sokáig,választottam egy csomag oreo kekszet,egy csomag gumicukrot,meg még hozzá egy nagy kit-kat packot,amibe 5 csokika van.A probléma az volt,hogy nem tudtam melyiket kezdjem először elpusztítani.Hazaáig kigondoltam,hogy benyomok egy kis oreot,majd a csomag gumicukrot berakom a magasderekú szoknyámba,és ruha pakolás és porszívózás közben elpusztítom.:D A terv be is vált,fél óra múlva,már hánytam az édestől,pedig a kitkat csokit még meg se kezdtem.:D Majd neki álltam főzni,közbe Marenék is megjöttek.Michaellel volt egy beszélgetésünk,ahol rá vett a nyelvsulira.Ők fizetik az egészet,nekem csak az időmet kell rá áldoznom. Michael nagyon értelmes ember,nagyon okos és nagyon bírom.Néha viszont olyan mint egy rossz gyerek.Ha valamelyik kölök hülyeséget mond akkor Maren rájuk szól,de Micheal nem bírja ki,hogy ne röhögjön fel hangosan.Az a baj ilyenkor általában én is követem.:D Ssténként csócsózni szoktunk,ketten vagyunk egy csapatban és vasárnap szarrá vertünk mindenkit.:D Délelőtt még tök dühös voltam,elegem volt,de megjöttek ők, és minden elszállt.Annyira normálisak és kedvesek,és tényleg úgy érzem ők is nagyon kedvelnek.Nem szabad egyedül maradnom,mindig akkor jönnek rám a kitöréseim.:D Délután neki álltam sütni,valami biscuitot. Ilyenkor jövök rá,hogy én egy szakács-cukrász mester vagyok,csak közbe baromira utálok főzni és sütni.:D Na jó nem,de tényleg sima ügy mindent megcsinálok,mikor életemben nem csináltam ilyeneket.:DKözbe nyomtunk egy bevásárló körutat,ahol egyszer én vezettem.:D Enyhén döcögősen ment,mivel Michael autója iszonyatosan érzékeny és nagyon más te jó ég. Annyira magasan van a kuplung,hogy nem tudtam konkrétan elindulni,pedig én azt hittem már rég felengedtem teljesen. Csak,hogy hozzam a formám,a kocsinak égett szaga lett,szóval nem tudom mikor engednek megint a közelébe.:D:D:D Közbe megérkeztek a szülinapi gekkók is,akik egy napig birtokba vették a szobámat,ide voltak eldugva .Édik,de nem nagyon lehet mit kezdeni velük.:D Kutya ügyben haladunk,ugyanis szerdán irány Barsinghausen,ami Hannovertől van nem messze,megyünk kutyabébi nézőbe!! Nagyon várom már!:) 2 és fél óra az út,alig várom,hogy Kaspert hallgasunk…:D:S

Este csináltunk panna cottát, és kicsit feldíszíttettük a lakást a szülinaphoz.

Vettem egy füzetet,hogy fel tudjam írni mindig az új szavakat.Felix kapva kapott az alkalmon,elkezdte tőlem kérdezgetni,hogy ismerem e szavakat. Egyszerűeket kérdezett,mindet tudtam kivéve egyet,de arra rögtön le is csapott,hogy fel kell írnom.Aztán elkezdett szavakat kitalálni és olyanokat kérdezett,hogy kennst du gurkesalami?(ismered az uborkaszalámit?) ,meg hogy van egy állat, aminek 5 lába van, és úgy hívják, hogy apfelschorle.:D Jókat röhögtünk.:) Felixnek nagyon két oldala van.Vagy nagyon elviselhetetlen,vagy iszonyat édes. Viszont nincs sok gondom vele egyáltalán. Azt hittem,hogy rossz lesz miatta,vagy nehéz lesz, de nem.Elég önálló,ami meg nem megy neki,abba egészen hagyja,hogy segítsek.Ha otthon van az apja akkor természetesen csak vele megy minden,de ha nincs akkor velem is megírja a házit,beveszi a tablettáját és hagyja,hogy meséljek.Szóval lekopogom,de talán nem lesz gond vele.:)

Kedd korán kezdődött,7kor reggeliztünk,majd egy gyors ünneplés következett.Óriási készülődés volt a szülinap miatt.Jakob szobájától a nappaliig virágok és m&m-s golyók vezettek.Ott egy szülinapi asztal fogadta,tele gyetyával,díszekkel,plusz kapott két új fotelt.Tőlem kapott egy képeslapot,meg egy oreo kekszet.:) Reggeli után elmentünk Maren,Michael és én sétálni egyet a travenhez,csak,hogy még ne keljen belevágni a nagy munkába.Utána következett a fekete leves,ugyanis reggel 8tól délután 4ig főztünk,sütöttünk,takarítottunk.A menü háromnegyedrészét tök egyedül csináltam,20 emberre megfőztem sütöttem,szóval most már hivatalosan is tehetséges vagyok,de még mindig utálom.:D:D:D:D Még hétfő este megcsináltam a panna cottát,ahhoz már csak a málna szószt kellett kedden csinálni.Sütöttünk tortát,tejszínes krémmel,a képet majd mellékelem.Akkor volt még valami málnás,tejszínes,habcsókos süti,sütöttem mandulás sütit,plusz Mimi,Michael anyukája is hozott még egy sütit.Sütival indítottunk és órákkal később kajáltunk csak sajna,nálunk ez fordítva van:DA kaja tök leves volt,de nem egyszerűen hanem kókuszosan,és nagyon fincsa volt!!:) Csináltunk még valami darálthúsos,póréhagymás,ugyancsak kókuszos valamit,rizzsel,az is finom volt,bár életembe nem gondoltam,hogy a kókusz illik az ilyen ételekhez.4re végeztünk,addigra összekaptam magam,hogy ne csövesen mutatkozzak be  a családnak.Nagyszülők érkeztek először aztán nagy boldogságomra megjött Hauke,Maren bátyja és úgy köszönt,hogy SZIA! Áh gyerekek elmondhatatlan 3 hét után élőben beszélgetni valakivel magyarul.Az elején nem sokat társalogtunk,én segítettem pakolászni,bár ha hozzám szólt akkor mindig magyarul tette.Később megjött Maren húga is Ronja,aki szintén beszél magyarul,ő viszont egy ideig csak németül szólt hozzám.Jakob elindult gekko kereső körútra,vicces volt,nem engedtem be a szobámba,mondtam neki én se járok az övébe:D De aztán a teraszról belátott a szobámba és meglátta őket. Az egész vendégsereg benyomult a szobámba,Hauke is jött azzal a felkiáltással:tényleg itt vannak!.Nem tudom leírni,milyen fura,hogy valaki itt magyarul szólt hozzám.Számomra ez egy másik világ.Itt senki nem érti amit mondok,én kerültem ide hozzájuk,nekem kell érteni őket.Elfutottam a pennybe bagettért és mikor jöttem haza,Hauke és Maren volt a konyhában,és Hauke kérdezte,hogy hol voltam. Ezek után elkezdtünk beszélgetni,és csak mondtuk és mondtuk,és Maren semmit se értett,sőt senki semmit,tök olyan volt mintha visszacsöppentem volna otthonra.De közbe a többiek mondták németül a magukét,Hauke is,és nekem is kellett volna,de az agyam megint bemondta a fatal errot,ugyanis totál összekavarodtam,azt se tudtam milyen nyelven beszélek épp. Az a baj nem tudom így szemléltetni milyen fura volt a helyzet.Hauke perfect magyar,szerintem választékosabban beszél mint én.:D Ronja ugyanúgy,simán sztorizgatott,folyton megszólított. Nagyon jól éreztem magam velük,és ők is eléggé megkedveltek. A németek köszönésnél nem puszilkodnak,hanem ölelkeznek vagy kezet fognak.Ennek ellenére mint két tesó puszival köszönt el tőlem,de a többiektől öleléssel.:D A nevemet nem Milindának,hanem Melindának mondják,bár már megszoktam az előzőt.:D Nagyon szeretik Magyarországot,a kultúrát,a néptáncot,a népdalokat és a nyelvet is.Ja és Hauke használ zsebkendőt,nem úgy mint a többiek.:D:D:D De nem csak ők érdeklődtek,hanem az egész család beszélt a magyar nyelvről,mondtunk nekik szavakat,beszéltek a nyelvtani részről minden. Mindannyian képzett,művelt emberek,nem mellesleg a családháromnegyede bioszos.Michael biosz tanár,Maren anyukája szintén.Michael apukája gyerekorvos,Maren természetgyógyász szerű,Ronja gyógyszerész.Én is valami ilyesmi szeretnék csinálni,bár még nem tudom pontosan mit,de van példa előttem bőven.

Elméletileg jó benyomást tettem,mindenki azt mondta,szép vagyok meg édes.:D:D De az egész miattuk van,mindannyian nagyon közvetlenek,Haukeval fél óra után sírva röhögtünk azon,hogy elcsesztük az eddigi német tanulásom fél perc alatt.:D De a többiekkel is ugyanígy megtaláltam a közös nevezőt.:)

Nyelvsulival épp úgy állunk,hogy belevágok,de épp ősziszünet van,majd csak október 22.én kezdődik újra.Addig megpróbáljuk beszerezni az elmaradt anyagokat és pótolni.
A csomagom megérkezett,majdnem beleugrottam a csomagküldős nyakába,úgy örültem neki.:D

Szóval a szülinap jó volt,bár a németemet nagyon leépítette.:D Reméljük most már visszatérek a német életbe,nincs több hangos magyar megszólalás csak skypon.:D Az teljesen más mikor a családdal beszélek,mert közbe nem kell átváltanom németre,nem beszél mellettem mindenki más nyelvet.Tudom fent akadtam a témán,de nem tudom elmondani milyen furán éreztem magam.Kaptam egy kicsit otthonról talán.Egy részről alig várom,hogy újra találkozzak velük,másrészről ha itt lennének mellettem,sose tanulnék meg folyékonyan beszélni.De remélem azért látom még őket!:)

Amúgy ne tudjátok meg,hogy mondom már a szavakat.Úgy vágom már rá a dolgokra,hogy dooooooooch,vagy nőőőő,hogy nem is gondolkozok.:D Németül kezdek el számolni,éjszaka ha felébredek német szavak jutnak eszembe.
Sajnos a Kasper nagyon élénken él a fejemben,főleg,hogy a család(köztük én is) előszeretettel visítja,hogy :lekááááááááááá HOOOONIIIIG(lecker honig-finom méz)lekáá lekáááá honiiiiiiig.:D Megkeresem majd youtubon,mert ez hallanotok kell nektek is.:D

Ja és ezúton is köszönöm a családnak a pénzt amit küldtetek. Nehezen, de megtaláltam az egyik szatyor mélyén azt a bizonyos 5 forintost.Most nagyon jól jött.:DDDDD Nem, csak viccelek,kénytelen vagyok magamat szórakoztatni.:D:D

Szerdán 10kor volt reggeli,majd 11kor neki is indultunk shiba inu nézőbe,és pontosan Söhldebe mentünk.2 és fél óra volt az út,a kölykök szenvedtek,így én is,mert nagyon idegesítettek.:D Fáradt is voltam,nem nagyon sikerült kipihenni magam a buli után.Egy idős házaspárhoz mentünk,Petrának és Dietrichnek hívták őket.Nagyon édesek voltak,egy icipici egy szobás házban élnek,óriási kerttel és 5 shiba inuval.Rögtön bevetettem magam közéjük,iszonyat cukik voltak.Hamar kiderült,hogy a nőnek magyar gyökerei vannak. Azért mennyi erre az esély?:D Elmegyek egy kisfaluba és egy magyarba botlok. Elfelejtette már a nyelvet,nagyon nehéznek találja.Elmesélte,hogy valami koncerten pacsirta helyett palacsintát mondott,bor helyett port.:D Nagyon közvetlenek voltak,de nagyon furán beszéltek,sajna nem sokat értettem.Így nekem elég uncsi volt,főleg,hogy fáradt voltam,éhes,fáztam és a saját kiskutyámat akartam.

Ahhoz megértsem a nyelvet,mindig koncentrálnom kell.Ha nem figyelek,csak bambulok,vagy jár az agyam,akkor egész egyszerűen nem hallom meg mit beszélnek körülöttem. Általában ilyenkor kérdezik ki a véleményem a dolgokról,vagy kérik,hogy szóljak hozzá a témához,én meg szépen mosolyogva közlöm,hogy semmit se hallottam,még egyszer kérem.:D Biztos gyökérnek néznek már.:D

Konkrétan este hatig a kutyatartás szabályairól témáztak,én közbe már majd bepisiltem,megfagytam,éhenhaltam,elaludtam.Tudtam,hogy még legalább 2 és fél óra mire hazaérünk,ha eszünk több,szóval igencsak szenvedtem. Hildesheimbe mentünk kajázót keresni,és egy baromi jó görög étteremre esett a választásunk.Szerencsénkre mivel gyerekkel voltunk,megsürgették a kajánkat,szóval egész hamar kajához jutottam. Valami isteni sajtszószós csirkét ettem,krokettel,salátával és kb 5 perc alatt bepusziltam az egészet.Mi gyerekek kaptunk ajándékba fagyit,a felnőttek schnapsot. Én jártam a legjobban,mivel én fagyiztam is,meg ittam is.Ez az előnye annak,hogy még gyerek vagyok ,de már  felnőtt is. Édesség és alkohol.:D:D:D Tele hassal már csak az ágyamat kívántam,de már nyolc óra volt és még hátra volt egy két és fél órás út.Az elején még röhögtünk a fáradtságtól,de 20 perc után minden kölök(én is) benyomta a szunyát.A hazaérkezés úgy nézett ki,hogy cipő levétel után már ment is a Gute Nacht,kabátba feljöttem,gyors pizsi és alvás.

Kedves Családom! Értem én,hogy aggódtok,de sajnos tényleg nem tudok mindig jönni,mikor épp tudok, írok nektek pár sort,de ha nem jutok ide, akkor nem tudok. Nem haltam meg,nem vagyok beteg, és ne hergeljétek egymást.:D Ha baj van úgy is megtudjátok,de az elmúlt 3 napban pislogni nem volt időm,néha menetközbe mosok fogat,mert rohanok ide-oda. És ez csak rosszabb lesz,ha 22.én kezdem a nyelvsulit,mert ott töltök még 3 plusz órát,és még tanulnom is kéne valamikor.De édesek vagytok nagyon, ez nem lecseszés,csak sajna ez még elő fog fordulni párszor.Aggódás helyett inkább mindenki le írhatná, mi van vele,mert ti olvastok engem,de én alig tudok valakiről valamit.

Sajnos ez most nagyon kusza lett,3 napja mindennap felakarom rakni a blogot,de hát ugye nem tudtam,szóval így mindig csak több és több jött hozzá.:) A mai napot majd máskor mesélem,mert már nagyon kaotikus lenne itt minden:).